január 2013 havi archívum

Bár már nem annyira friss az a jogszabályi előírás, mely újabb adminisztratív terhet ró a hazai vállalkozásokra, mégis most

válik aktuálissá, ahogy egyre közeledik a megadott végső határidő. 2012-ben több lépcsős szabályozással alakult ki, hogy

milyen adatokat kell legkésőbb 2013. február 1-jétől valamennyi hazai gazdasági társaság esetén tartalmaznia kell a

cégjegyzéknek. Napjainkban, amikor az adatvédelem egyre nagyobb figyelmet és hangsúlyt kap, akár meg is lenne

kérdőjelezhető ezen új rendelkezések létjogosultsága, melynek indokaként a hatékonyabb hitelezői védelmet jelölte meg a

jogalkotó. De miről is van szó?

2013. február 1-jétől további személyes adatok cégjegyzékben történő feltüntetése válik kötelezővé. Érdekes fordulat ez a

hazai gyakorlatban, hiszen csupán néhány évvel ezelőtt indult el egy homlokegyenest ezzel ellentétes folyamat, amikor a

kötelezően feltüntetendő személyes adatok körét szűkítették. Odáig „merészkedett” ez az irány, hogy a cégjegyzék már a

társaság tagjainak lakcímét sem tartalmazta. Úgy tűnik, hogy ezt a gyakorlat nem igazolta vissza, hiszen mára már nem

csupán a lakcím feltüntetése vált ismét kötelezővé, de emellett például a tagok születési idejét is tartalmaznia kell a

közhiteles cégnyilvántartásnak.

A cég képviseletére jogosultak és a tagok adatai

Minden bejegyzett gazdasági társaság esetén az adatok első változásakor, de legkésőbb 2013. február 1-jéig be kell

jelenteni többek között a cég képviseletére jogosult természetes személy nevét, adóazonosítóját, lakóhelyét, születési idejét,

anyja születési nevét. Az eddigi szabályoktól eltérően azonban nem csupán a képviselők, de a tagok születési adatát is fel

kell tüntetni a jövőben, így erre vonatkozóan is bejelentési kötelezettség terheli a cégtulajdonosokat. Nem természetes

személy esetén be kell jelenteni a céget nyilvántartó hatóság megnevezését és nyilvántartási számát is.

Székhelyhasználat igazolása

A székhely, telephely, illetve fióktelep használatának jogcímét igazoló dokumentumokat is be kell nyújtani a cégbíróságnak.

Meg kell jegyezni, hogy ezek a dokumentumok jellemzően az utóbbi években az esetek többségében benyújtásra

kerülhettek, hiszen azt az eljáró cégbíróságok kérték. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor ezeket valamilyen oknál fogva

mégsem nyújtották be, így azokat utólag szükséges pótolni.

Kézbesítési megbízott bejelentése

A kézbesítési megbízottakra vonatkozó előírások is időről időre változnak. Míg korábban kötelező volt a külföldi cégek

részére a kézbesítési megbízott megjelölése, néhány éve enyhítettek ezen a kötelezettségen, és azt választhatóvá tették.

Most ismét szigorodnak a szabályok kötelezővé téve a magyarországi lakcímmel rendelkező kézbesítési megbízott

megjelölését. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a külföldi személy részére érkező hivatalos iratokat átvegye és a

továbbításukról gondoskodjon.

Hogyan tehetünk eleget az adat bejelentési kötelezettségnek?

Az adatbejelentés legegyszerűbb módja természetesen az lenne, ha egy levélben be tudnánk nyújtani az illetékes szerv felé,

hiszen a legtöbb cég esetében csak egy-két személyes adatról van szó. És mivel a kötelező adatbejelentés illetékmentes és

közzétételi költségtérítést sem kell megfizetni hozzá, gondolhatnánk, hogy ennyivel meg is úsztuk a dolgot.

Sajnos azonban ahhoz, hogy a hiányzó adatokat a Cégbíróság felé benyújtsuk, hivatali útra van szükség. Ez azt jelenti, hogy

elektronikus úton, ügyvédi képviselettel lehet a törvényi előírásnak eleget tenni.

Milyen esetekben „kötelező a cégmódosítás”?

Mondhatjuk, hogy szinte minden olyan cég esetén kötelező az adatok újbóli bejelentése, amelyek 2012. március 21-e előtt

alakultak meg. Természetesen vannak olyan cégek, melyeket már 2012. március 21-ét követően módosítottak, és ezzel

egyidejűleg az új kötelező adatbejelentésnek is eleget tettek. Ezt megelőzően viszont nem volt lehetőség arra, hogy a most

kötelező adatok mindegyikét bejelentsék a cégeljárás során, hiszen azt a cégnyilvántartás korábban nem is tudta fogadni,

kezelni. Ezek az adatok az adott cégben szereplő magánszemélyek, és vezető tisztségviselők adatai, úgymint adóazonosító,

illetve a születési adatok.

Emellett kötelezően kell benyújtani a cégek székhely használatát igazoló okiratát, ha korábban még nem nyújtották be a

cégbírósághoz. Ugyanez vonatkozik a telephely és fióktelep használatára is.

Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a kötelező adatok bejelentése kapcsán sok esetben kiderül, hogy bizony mást is kell

módosítani, ami korábban elmaradt. Érdemes tehát átnézetni a cég iratait és a kötelező adatbejelentéssel egyidejűleg

megcsinálni az egyéb szükséges módosítást is. Igaz, ekkor már fizetni kell illetéket és közzétételi költségtérítést, de ne

feledjük, hogy azt egyébként is kellett volna, ha a cég idejében eleget tesz az egyéb módosulások bejelentésére vonatkozó

kötelezettségének.

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

PDF – Adózóna.hu

-

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. §-a tartalmazza a számla adattartalmára vonatkozó
előírőásokat. Ez 2013. január 1-jétől jelentősen módosult, írja a Fairconto hírlevele.
A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)
A vevő – tehát a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője – adószámának első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a
számlán abban az esetben, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra
áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
(továbbiakban: Art.) 31/B. § (2) bekezdésében előírt számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettséggel van összefüggésben.
Ezt csak a belföldön letelepedett adóalanyra írja elő kötelezően a törvény, a belföldön nem letelepedett („csak” áfa
regisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező, azonban ez –
ezesetben is, mint bármely más kötelező adattartalmon kívüli információ feltüntetése – lehetőségként adott az adóalany
számára. Az Art. 31/B. §-a szerinti nyilatkozattételi kötelezettség azonban a feltételek fennállása esetén valamennyi
belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra vonatkozik függetlenül attól, hogy belföldön letelepedett-e.
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést annak az áfa alanynak kell feltüntetni a számlán, aki/amely adóalany az Áfa tv. XIII/A.
fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választotta, és az olyan számlán kell feltüntetni, amelyet a pénzforgalmi
elszámolás időszakában általa belföldön teljesített olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsát ki, mely után az
általa fizetendő adót az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzforgalmi szemléletben állapítja meg. Ha a
pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik a
pénzforgalmi elszámolás (pl. az Áfa tv. 10. § a) pontja vagy 89. § -a szerinti ügyletek), akkor az ilyen ügyletről kibocsátott
számlán nem kell a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntetni akkor sem, ha az a pénzforgalmi elszámolás
időszakában teljesül.
Az „önszámlázás” kifejezés
Az Áfa tv. 169. § l) pontja alapján az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a terméket
beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki. A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany helyett
a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően
alkalmazva. Az „önszámlázás” kifejezést a feltételek megléte esetén akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző,
szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, ha a teljesítésre kötelezett belföldön nyilvántartásba
vett adóalany, és akkor is, ha a teljesítésre kötelezett külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany.
Egyéb, kötelezően alkalmazandó kifejezések
Az Áfa tv. 169. § n) pontja értelmében, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a
„fordított adózás” kifejezést, a p) pontja értelmében az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti
utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezést, a q) pontja
értelmében pedig az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás,
gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a
„különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és
régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést kötelező a számlára rávezetni.
PDF – Adózóna.hu
- 1 -
Fontos, hogy az idézőjelben szereplő, az előzőekben részletesen bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az
előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem
csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven,
hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő
nyelven kell feltüntetni (pl. angol/német/francia nyelv használata esetében a megfelelő kifejezések „fordított adózás” esetén
„Reverse charge/ Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers / Autoliquidation”, „pénzforgalmi elszámolás” esetén
„Cash accounting/ Besteuerung nach vereinnahmten Entgelten‘ (Kassenbuchführung)/ Comptabilité de caisse”,
„önszámlázás” esetén pedig „Self-billing/Gutschrift/Autofacturation”).
PDF – Adózóna.hu
-