Hírek

Bár már nem annyira friss az a jogszabályi előírás, mely újabb adminisztratív terhet ró a hazai vállalkozásokra, mégis most

válik aktuálissá, ahogy egyre közeledik a megadott végső határidő. 2012-ben több lépcsős szabályozással alakult ki, hogy

milyen adatokat kell legkésőbb 2013. február 1-jétől valamennyi hazai gazdasági társaság esetén tartalmaznia kell a

cégjegyzéknek. Napjainkban, amikor az adatvédelem egyre nagyobb figyelmet és hangsúlyt kap, akár meg is lenne

kérdőjelezhető ezen új rendelkezések létjogosultsága, melynek indokaként a hatékonyabb hitelezői védelmet jelölte meg a

jogalkotó. De miről is van szó?

2013. február 1-jétől további személyes adatok cégjegyzékben történő feltüntetése válik kötelezővé. Érdekes fordulat ez a

hazai gyakorlatban, hiszen csupán néhány évvel ezelőtt indult el egy homlokegyenest ezzel ellentétes folyamat, amikor a

kötelezően feltüntetendő személyes adatok körét szűkítették. Odáig „merészkedett” ez az irány, hogy a cégjegyzék már a

társaság tagjainak lakcímét sem tartalmazta. Úgy tűnik, hogy ezt a gyakorlat nem igazolta vissza, hiszen mára már nem

csupán a lakcím feltüntetése vált ismét kötelezővé, de emellett például a tagok születési idejét is tartalmaznia kell a

közhiteles cégnyilvántartásnak.

A cég képviseletére jogosultak és a tagok adatai

Minden bejegyzett gazdasági társaság esetén az adatok első változásakor, de legkésőbb 2013. február 1-jéig be kell

jelenteni többek között a cég képviseletére jogosult természetes személy nevét, adóazonosítóját, lakóhelyét, születési idejét,

anyja születési nevét. Az eddigi szabályoktól eltérően azonban nem csupán a képviselők, de a tagok születési adatát is fel

kell tüntetni a jövőben, így erre vonatkozóan is bejelentési kötelezettség terheli a cégtulajdonosokat. Nem természetes

személy esetén be kell jelenteni a céget nyilvántartó hatóság megnevezését és nyilvántartási számát is.

Székhelyhasználat igazolása

A székhely, telephely, illetve fióktelep használatának jogcímét igazoló dokumentumokat is be kell nyújtani a cégbíróságnak.

Meg kell jegyezni, hogy ezek a dokumentumok jellemzően az utóbbi években az esetek többségében benyújtásra

kerülhettek, hiszen azt az eljáró cégbíróságok kérték. Előfordulhat azonban olyan eset, amikor ezeket valamilyen oknál fogva

mégsem nyújtották be, így azokat utólag szükséges pótolni.

Kézbesítési megbízott bejelentése

A kézbesítési megbízottakra vonatkozó előírások is időről időre változnak. Míg korábban kötelező volt a külföldi cégek

részére a kézbesítési megbízott megjelölése, néhány éve enyhítettek ezen a kötelezettségen, és azt választhatóvá tették.

Most ismét szigorodnak a szabályok kötelezővé téve a magyarországi lakcímmel rendelkező kézbesítési megbízott

megjelölését. A kézbesítési megbízott feladata, hogy a külföldi személy részére érkező hivatalos iratokat átvegye és a

továbbításukról gondoskodjon.

Hogyan tehetünk eleget az adat bejelentési kötelezettségnek?

Az adatbejelentés legegyszerűbb módja természetesen az lenne, ha egy levélben be tudnánk nyújtani az illetékes szerv felé,

hiszen a legtöbb cég esetében csak egy-két személyes adatról van szó. És mivel a kötelező adatbejelentés illetékmentes és

közzétételi költségtérítést sem kell megfizetni hozzá, gondolhatnánk, hogy ennyivel meg is úsztuk a dolgot.

Sajnos azonban ahhoz, hogy a hiányzó adatokat a Cégbíróság felé benyújtsuk, hivatali útra van szükség. Ez azt jelenti, hogy

elektronikus úton, ügyvédi képviselettel lehet a törvényi előírásnak eleget tenni.

Milyen esetekben „kötelező a cégmódosítás”?

Mondhatjuk, hogy szinte minden olyan cég esetén kötelező az adatok újbóli bejelentése, amelyek 2012. március 21-e előtt

alakultak meg. Természetesen vannak olyan cégek, melyeket már 2012. március 21-ét követően módosítottak, és ezzel

egyidejűleg az új kötelező adatbejelentésnek is eleget tettek. Ezt megelőzően viszont nem volt lehetőség arra, hogy a most

kötelező adatok mindegyikét bejelentsék a cégeljárás során, hiszen azt a cégnyilvántartás korábban nem is tudta fogadni,

kezelni. Ezek az adatok az adott cégben szereplő magánszemélyek, és vezető tisztségviselők adatai, úgymint adóazonosító,

illetve a születési adatok.

Emellett kötelezően kell benyújtani a cégek székhely használatát igazoló okiratát, ha korábban még nem nyújtották be a

cégbírósághoz. Ugyanez vonatkozik a telephely és fióktelep használatára is.

Tapasztalatunk azt mutatja, hogy a kötelező adatok bejelentése kapcsán sok esetben kiderül, hogy bizony mást is kell

módosítani, ami korábban elmaradt. Érdemes tehát átnézetni a cég iratait és a kötelező adatbejelentéssel egyidejűleg

megcsinálni az egyéb szükséges módosítást is. Igaz, ekkor már fizetni kell illetéket és közzétételi költségtérítést, de ne

feledjük, hogy azt egyébként is kellett volna, ha a cég idejében eleget tesz az egyéb módosulások bejelentésére vonatkozó

kötelezettségének.

 

A fenti rövid tájékoztatás a teljesség igénye nélkül, figyelemfelhívó célzattal készült, mely nem minősül jogi tanácsadásnak.

 

PDF – Adózóna.hu

-

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 169. §-a tartalmazza a számla adattartalmára vonatkozó
előírőásokat. Ez 2013. január 1-jétől jelentősen módosult, írja a Fairconto hírlevele.
A vevő adószáma (annak első nyolc számjegye)
A vevő – tehát a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője – adószámának első nyolc számjegyét fel kell tüntetni a
számlán abban az esetben, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanyra
áthárított általános forgalmi adó eléri vagy meghaladja a 2 000 000 forintot, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény
(továbbiakban: Art.) 31/B. § (2) bekezdésében előírt számlánkénti nyilatkozattételi kötelezettséggel van összefüggésben.
Ezt csak a belföldön letelepedett adóalanyra írja elő kötelezően a törvény, a belföldön nem letelepedett („csak” áfa
regisztrációval rendelkező külföldi) adóalanyok számára a vevő adószámának feltüntetése nem kötelező, azonban ez –
ezesetben is, mint bármely más kötelező adattartalmon kívüli információ feltüntetése – lehetőségként adott az adóalany
számára. Az Art. 31/B. §-a szerinti nyilatkozattételi kötelezettség azonban a feltételek fennállása esetén valamennyi
belföldön nyilvántartásba vett áfa alanyra vonatkozik függetlenül attól, hogy belföldön letelepedett-e.
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés
A „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést annak az áfa alanynak kell feltüntetni a számlán, aki/amely adóalany az Áfa tv. XIII/A.
fejezete szerinti pénzforgalmi elszámolást választotta, és az olyan számlán kell feltüntetni, amelyet a pénzforgalmi
elszámolás időszakában általa belföldön teljesített olyan termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról bocsát ki, mely után az
általa fizetendő adót az Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pontja alapján pénzforgalmi szemléletben állapítja meg. Ha a
pénzforgalmi elszámolást választó adóalany által teljesített termékértékesítésre, szolgáltatásnyújtásra nem vonatkozik a
pénzforgalmi elszámolás (pl. az Áfa tv. 10. § a) pontja vagy 89. § -a szerinti ügyletek), akkor az ilyen ügyletről kibocsátott
számlán nem kell a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezést feltüntetni akkor sem, ha az a pénzforgalmi elszámolás
időszakában teljesül.
Az „önszámlázás” kifejezés
Az Áfa tv. 169. § l) pontja alapján az „önszámlázás” kifejezést akkor kell feltüntetni a számlán, ha a számlát a terméket
beszerző, szolgáltatást igénybe vevő állítja ki. A számla-kibocsátási kötelezettséget a teljesítésre kötelezett adóalany helyett
a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő adóalany is teljesítheti az Áfa tv. 160-162. §-ában foglaltakat megfelelően
alkalmazva. Az „önszámlázás” kifejezést a feltételek megléte esetén akkor is fel kell tüntetni a számlán a terméket beszerző,
szolgáltatást igénybevevő belföldön nyilvántartásba vett adóalanynak, ha a teljesítésre kötelezett belföldön nyilvántartásba
vett adóalany, és akkor is, ha a teljesítésre kötelezett külföldi (belföldön áfa alanyként nem regisztrált) adóalany.
Egyéb, kötelezően alkalmazandó kifejezések
Az Áfa tv. 169. § n) pontja értelmében, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett, akkor a
„fordított adózás” kifejezést, a p) pontja értelmében az Áfa tv. XV. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti
utazásszervezési szolgáltatás nyújtása esetében a „különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák” kifejezést, a q) pontja
értelmében pedig az Áfa tv. XVI. fejezetében meghatározott különös szabályok szerinti használt ingóság, műalkotás,
gyűjteménydarab vagy régiség értékesítése esetében a „különbözet szerinti szabályozás – használt cikkek” vagy a
„különbözet szerinti szabályozás – műalkotások”, vagy a „különbözet szerinti szabályozás – gyűjteménydarabok és
régiségek” kifejezések közül a megfelelő kifejezést kötelező a számlára rávezetni.
PDF – Adózóna.hu
- 1 -
Fontos, hogy az idézőjelben szereplő, az előzőekben részletesen bemutatott szövegfordulatokat, kifejezéseket az
előírtaknak megfelelően kell a számlán szerepeltetni. Az Áfa tv. 178. § (2) bekezdése értelmében ugyanakkor a számlát nem
csak magyar, hanem bármely élő idegen nyelven ki lehet állítani. Abban az esetben, ha a számlát nem magyar nyelven,
hanem más nyelven állítják ki, az idézőjelben szereplő szövegfordulatokat is a számla kiállítása nyelvének megfelelő
nyelven kell feltüntetni (pl. angol/német/francia nyelv használata esetében a megfelelő kifejezések „fordított adózás” esetén
„Reverse charge/ Steuerschuldnerschaft des Leistungsempfängers / Autoliquidation”, „pénzforgalmi elszámolás” esetén
„Cash accounting/ Besteuerung nach vereinnahmten Entgelten‘ (Kassenbuchführung)/ Comptabilité de caisse”,
„önszámlázás” esetén pedig „Self-billing/Gutschrift/Autofacturation”).
PDF – Adózóna.hu
-

December 1-től megszűnik a napi készpénzállomány maximális értékére vonatkozó 10%-os korlát. Annyi készpénzt tart a házipénztárában amennyit csak akar, egy feltétel van: a pénzkezelési szabályzatban kell rendelkezni a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről.A házipénztárakra vonatkozó szabályozást jelenleg a Számviteli törvény 14.§/9/-/10/ bekezdései tartalmazzák. Ezek lényege szerint a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga – kivéve, ha külön jogszabály eltérően rendelkezik – nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át

Ezeket a rendelkezéseket 2012. decemberi 1-ével hatályon kívül helyezi a munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXLVI. törvény 25.§-a.
Ezen 25.§-hoz fűzött miniszteri indokolás szerint 2012. január 1-jével jelentősen megemelésre került a vállalkozások készpénz záró állományának átlagos mértékére vonatkozók korlát, de a szabályozás még így is jelentős adminisztrációt követel meg a vállalkozásoktól, ezért a korlátozó szabályozást teljes egészében indokolt megszüntetni.
Ugyanakkor ki kell emelni, hogy csak a törvényi korlát szűnik meg, ez mellett változatlanul hatályos marad a Számviteli törvény 14.§/8/ bekezdése, amely arról rendelkezik – egyebek mellett – hogy a pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről.
Ez alapján a változás tehát annyi, hogy ezt a mértéket a pénzkezelési szabályzat szabadon – jogszabályi korlát nélkül határozhatja meg – december 1-től.
Ez felveti a pénzkezelési szabályzatok módosításának szükségességét.

Így változnak az új adók és kedvezmények
2012.09.20 11:56

Számos fontos ponton változik a kormány által júliusban beterjesztett munkahelyvédelmi akcióterv a friss módosítások szerint. Ezek összességében költségvetési szempontból ugyan csekély változást jelentenek, de a várhatóan jövőre életbe lépő új adónemek körül fontos aggályokra reagálnak.

A tételes kisadó esetén egyik legfontosabb változás, hogy a kisadózó által kibocsátott számla mégis elszámolható a megrendelőnél költségként. A kisvállalati adózást részvénytársaságok is választhatják. Illetve mindkét új adónem esetén egyszerűsítetté válik az iparűzési adó. A nemzetgazdasági tárca kalkulációi szerint az eva körbe tartozó adózók kétharmadának előnyös lehet valamelyik új adónem. A járulékkedvezmények közé pedig bekerül a 25 év alatti álláskeresők kedvezménye, de a kormány nem tervezi a kedvezmények szűkítését, a munkahelyvédelmi akcióterv a költségvetésben továbbra is 300 milliárd forintot jelent.

300 milliárdos terv

A kormány júliusban nyújtotta be a munkahelyvédelmi akciótervhez kapcsolódó törvénymódosításokat. Számos aggály jelent meg ezzel kapcsolatban. Az egyik fő aggály a terv mögött álló forrásokat illeti. A költségvetés számára ugyanis évi 300 milliárd forint pluszterhet jelent jövőre, miközben a fedezetül szolgáló tételek bizonytalanok. Az elemzők szerint kétséges, hogy befolyik-e a jegybanktól várt 116, az Államkincstártól várt 10, illetve a bankoktól várt 120 milliárd forint, és kétséges, hogy tud-e adóhatékonyságon 160 milliárd forintot nyerni a büdzsé. Sok még a kérdőjel, ezekről a kérdésekről a Költségvetési Tanács is információt kért a tárcától.

A tervet illetően azonban voltak operatív jellegű aggályok is, nyilván főleg a két új adónem előnyeit/hátrányait illetően. Ilyen volt például, hogy a tételes kisadózó elesik a megrendelésektől, ha a megrendelő nem számolhatja el költségként a kisadózótól kapott számlát. Aggály volt még az, hogy mivel havonta fix összegű adóról van szó, mi történik, ha a vállalkozó egy ideig keresőképtelen. Illetve, hogy nem lesz-e a céljához képest túl bonyolult a két új adónem adminisztrációja, nem beszélve az iparűzési adóról, amit az eredeti javaslat nem igazán érintett.

Megszűnt a hátrány a tételes kisadónál

A mostani friss változtatások szerint a tételes kisadónál a legfontosabb, koncepcionális módosulást az jelenti, hogy a kisadózó vállalkozás által kibocsátott számlát a megrendelő mégis elszámolhatja költségként.

Viszont annak érdekében, hogy ez ne vezessen fiktív számlagyártáshoz, beépül egy korlát: ha egy adott évben egy azonos megrendelőnek 1 millió forintot meghaladó összegben ad számlát a kisadózó, akkor mindketten adatszolgáltatásra kötelesek. Bizonyítaniuk kell, hogy nem színlelt munkaviszonyról van szó. Nem az adóhatóságnak kell tehát az ellenkezőjét bizonyítania.

Biztosítási ügynökök, ingatlanosoknak nem

Újdonság, hogy a nem klasszikus vállalkozók nem alkalmazhatják majd a tételes kisadót, így a biztosítási, pénzügyi ügynöki tevékenységet végzők, ingatlan bérbeadást folytató vállalkozások nem választhatják a tételes kisadót.

100 ezer forintos adótartozás a tűréshatár

Fontos még tudni, hogy kiesik a tételes kisadó alól az a vállalkozás, amelynek 100 ezer forintot meghaladó adótartozása van. A korábban benyújtott javaslatban ez a küszöb 500 ezer forint volt.

Pontosítás még, hogy kisadózó lehet a vállalkozásban nem csak személyesen közreműködő tag, hanem vezető tisztségviselő, megbízási jogviszonyban álló tag is.

És hogy miből is áll a tételes kisadó: a tételes adó mértéke főállású kisadózónál évi 6 millió forint árbevételig havonta fixen 50 ezer forint, mellékállás esetén 25 ezer forint. 6 millió forint felett a feletti részre 40%-os adókulccsal kell számolni.

Időarányosítás nincs, mentesség van, tételes lesz az iparűzési adó

Időarányosítás továbbra sincs, a főállású kisadózó társadalombiztosítást és álláskeresési ellátásokra is jogot szerez, a mellékállású kisadózó, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, egyikre sem szerez jogot. Ugyanakkor újdonság, hogy ha legalább 30 napos keresőképtelenség esetén a tételes adót nem kell megfizetni.

Változás még, hogy az iparűzési adót is tételesen kell majd megfizetni, amelynek összege legfeljebb évi 50 ezer forint telephelyenként.

Zrt. is választhatja a kisvállalati adót

A kisvállalati adót alapvetően a legfeljebb 25 főt foglalkoztató, évi legfeljebb 500 millió forintos árbevételt elérő vállalkozások választhatják majd, miként az az eredeti tervekben is állt, a belépési korlátoktól eltekintve 50 főig bent lehet maradni a rendszerben. Az adó fizetésének sémája, hogy az adott évben a pénzügyi vagyon változása és a személyi kifizetések (bérköltség) képezi az adóalapot. Tehát minden, amit a vállalkozás visszaforgat, vagyis beruház, csökkenti az adóalapot, de a személyi kifizetések összegénél az adóalap nem lehet kisebb.

Az adózási forma lényege, hogy a vállalkozásnak nem keletkezik plusz adófizetési kötelezettsége akkor, ha felvesz egy új embert. Mindaddig nem emelkedik az adója, amíg az árbevétele nem emelkedik. Minderről részletesen korábbi cikkünkben itt írtunk:

2012.07.11 10:21 Megmutatjuk, kinek jó a kormány új adóötlete

Negatív elhatárolás, tételes ipa

Változás, hogy a kisvállalati adót választhatják zártkörűen működő részvénytársaságok is. Illetve bekerült a negatív elhatárolás a rendszerbe, 10 év alatt leírható a pénzügyi vagyonban realizált veszteség.

Az adó alapját ugyan a pénzügyi vagyon változása képezi, de fontos tudni, hogy az adóalapot csökkentő tényezők között csak a vállalkozás érdekében folytatott beruházások számíthatók be.

Újdonság még, hogy ebben az adózási formában is választható a tételes iparűzési adó: telephelyenként 2,5-2,5 millió forint éves összegben is fizethető.

Fordított áfa 125 millióig

A már ismert adóváltozások sorába tartozik a fordított áfafizetés bevezetése. A pénzforgalmi elszámolást választó adóalany csak akkor vonhatja le beszerzései után az áfát, ha a másik oldalon megtörténik a fizetendő áfa megállapítása.

A pénzforgalmi elszámolás választására jogosító éves bevételi értékhatárt a módosítás euró helyett forintban adja meg: 125 millió forint.

25 év alattiak után további járulékkedvezmény

A kormány úgy tűnik, nem szándékozik változtatni a járulékkedvezmények célzottságán, vagyis azon, hogy a már foglalkoztatottak után is érvényesíthetőek lesznek az új kedvezmények, és nem csak az álláskeresők foglalkoztatása után. Bár több szakértő úgy gondolja, nincs meg a fedezete a munkahelyvédelmi tervnek, ezért jobb (a költségvetés számára biztonságosabb) lenne, ha célzottabb lenne a kedvezmény, így jóval kevesebbe kerülne a költségvetésnek.

A kormány azonban nem változtatott, a terv összköltsége továbbra is 300 milliárd forint a büdzsében, és a kedvezmények közé belép egy új, a 25 év alatti munkanélküliek járulékkedvezménye, ami 5 milliárd forint körüli bevételkiesést okozhat a költségvetésnek. Bár a költségvetésbe a munkahelyvédelmi terv 300 milliárd forinttal került be, hozzátehetjük, hogy az első évben a terv realizált költségei ennél kisebbek is lehetnek, hiszen bár az eva körbe tartozók nagyobb részének előnyös lehet valamelyik új adónem, nem biztos, hogy az adózók rögtön váltanak, a kezdeti bizalmatlanság után némi idő elteltével reagálhatnak, és a tételes kisadóba év közben is be lehet lépni, tehát nem feltétlenül kell novemberig döntést hozni.

A 25 év alatti álláskeresőkkel bővített kedvezmények listáját az alábbiakban részletezzük.

Tervezett munkáltatói járulékkedvezmények 2013 január 1-től:

1. 25 év alattiak és 55 év felettiek foglalkoztatása után 50%-os munkáltatói járulékkedvezmény. Vagyis a jelenlegi 28,5% szociális hozzájárulási adóból+szakképzési hozzájárulásból 14,5% a kedvezmény, de legfeljebb 100 ezer forintos bruttó munkabérig (ennél magasabb bér esetén, csak 100 ezer forintig érvényes, és a fölötte eső részre nem jár kedvezmény).

2. 25 év alatti álláskereső után, aki legfeljebb 180 nap munkaviszonnyal rendelkezik a foglalkoztatás első két évében a járulékkedvezmény legfeljebb 100 ezer forint 27%-a, a harmadik évben a kedvezmény 14,5%.

3. Tartósan álláskereső foglalkoztatása esetén az első két évben a járulékkedvezmény legfeljebb 100 ezer forint 27%-a, a harmadik évben a kedvezmény 14,5%. Tartósan álláskeresőnek számít, aki 9 hónaptól legalább 6 hónapig álláskeresőként regisztrált volt. Változás, hogy a közfoglalkoztatás a 6 hónapba nem számít bele, tehát a közmunkás ebben az értelemben álláskereső.

4. gyed/gyes-ről visszatérő foglalkoztatása után az első két évben a kedvezmény legfeljebb 100 ezer forint 27%-a, a harmadik évben 14,5%.

5. FEOR-8: a szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatottak után a járulékkedvezmény legfeljebb 100 ezer forintos bér 14,5%-a. Arról, hogy kik tartoznak ide, korábbi cikkünkben írtunk.

Alapvetően, a teljesség igénye nélkül ide tartozhatnak: a takarítók, portások, mosodások, autómosók, hulladékgyűjtők, hulladékválogatók, árukezelők, rakodók, konyhai kisegítők, parkolóőrök, futárok, csomagolók, utcaseprők, egyszerű ipari-mezőgazdaság-erdészeti-halászati foglalkozásúak, és ide tartoznak az árufeltöltők/polcfeltöltők és a gyorséttermi eladók is.

Tájékoztató a cukrászsütemények (és más 18 %-os adómérték alá tartozó termékek) értékesítésekor alkalmazandó adómérték változása 2011. július 1-jétől az éttermi, vendéglátó-ipari szolgáltatásnyújtás keretében történő kiszolgálás esetén
A változás háttere a következő. A Tanács – a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv (továbbiakban: Irányelv) végrehajtási intézkedéseinek megállapításáról szóló – 282/2011/EU végrehajtási rendelete (továbbiakban: Vhr.) egyedi rendelkezéseket tartalmaz bizonyos alkalmazási kérdésekre vonatkozóan – így az éttermi illetve vendéglátó-ipari szolgáltatások meghatározására is – amelynek célja, hogy az Unió egészében egységes bánásmódot biztosítsanak. Érdemes továbbolvasni a bejegyzés folytatását »